Alsóregmec természetes növényzete a kárpáti flóratartomány kassai flóravidékének megfelelő. Talaja a Ronyva-völgyi ártérnek köszönhetően fiatal nyers öntéstalaj, amit többnyire szántóként hasznosítanak. Természeti adottságai a mezőgazdaságnak kedveznek, de a kistáj tájesztétikai sajátosságai, védett természeti értékei az üdülés és kirándulóturizmus számára is nagy vonzerőt jelentenek.
A változatos domborzati formákat is magába foglaló, nagy kiterjedésű alsóregmeci határrészek, amelyek a Vilyvitányi-röghegység lábától, a Bózsva és Ronyva széles árterén keresztül egészen a Zempléni-hegység belsőbb régiójáig nyúlnak, számos érdekes előhelyet, élőhely – fragmentumot tartalmaznak. Ez a sokszínűség elsősorban a növényzet változatosságában látszik jól. A növény- és állatfajok egyedeinek vándorlását a folyó vizek, különösen az áradások, passzív módon, a folyásirány szerint rendszeresen segítik. Egy-egy nagyobb mennyiségű csapadék után a Bózsva és Ronyva vize akár több méternyit is emelkedik (órák alatt jut el a tetőzésig), ilyenkor rengetek felkavart üledéket, uszadékot szállít, amit részben saját hegyközi öntésterületén rak ki, mely ha kedvező életfeltételeket talál elszaporodhat, közössége stabillá válhat. Itt található a vízparti magaskórós, fűz és éger alkotta ligetes növényzet. A víztől távolabb a melegebb szárazabb részeken tölgyesek, a hűvösebb, párateltebb helyeken gyertyános-tölgyesek és bükkösök tenyésztek.
Alsóregmec határából ismert ritkább növények a karéjos vesepáfrány (Polystichum aculeatum) érdemel említést, mely védett növény.
A Bózsva alsóregmeci szakaszáról is ismert folyami rák (Astacus astacus) alsóregmeci példánya a sátoraljaújhelyi Kazinzy Ferenc Múzeumban található, melynek testhossza a 13 centimétert is meghaladja. Apróbb rokona a kárpáti bolharákok sokkal gyakoribbak a környék patakjaiban.